PS írás

PS írás előkészítése

• A CTcP nem igényel semmilyen különleges eljárást, ha gyakorlott ps írásban mindent ugyanúgy csináljon mintha filmlevilágítóba vinné az anyagot.
• A fontokat töltse a file-ba. (Download all fonts)
• Ne hagyja a képeket RGB formátumban (szürke vagy színhibás képek készülnek)
• Ha JPG tömörítésű EPS file-t használ, mindenképpen 5 file-os (vagy DCS2) formátumot használjon.
• A beemelt Illustrator EPS-ekben állítsa be az overprint parancsokat, valamint a fontokat konvertálja görbékké.(A Quarkban a 100% feketének a nyomtatófile írásakor utólag is adható overprint utasítás.)
• Ne használja a programok által felkínált hairline vonal- vastagságot, helyette írja be az értéket. (Pl.: néhány Quark verziónál a levilágítókon csak néhány mikronos vonal jelenik meg a hairline helyett.
• Ha Acrobat PDF file-ból szeretne postscriptet írni, akkor különösen ügyeljen arra, hogy a file generálásakor ne tömörítse le a képeket, ne váltsa a színteret RGB-be és természetesen ne feldkezzen meg a kifutóról, vágójelekről stb.-ről sem.
• Fekete-fehér képet ne mentsen DCS formátumban, használjon inkább TIF vagy Photoshop EPS formátumot.
• Az árnyalatos képek beillesztésekor elegendő a levilágításhoz használt rácssűrűség kétszeresét felbontásként megadni. (Pl.: 150 lpi rácshoz 300 dpi kép elegendő információval rendelkezik. Ez alól a szabály alól kivétel lehet, ha a kép rendkívül részletgazdag - pl. egy rézkarc esetében - ahol célszerű magasabb felbontást választani.)
• CMS (Color Management System) rendszer alkalmazása mellett csak abban az esetben döntsön, ha tökéletesen tisztában van vele, hogy mit-miért használ
• Kifutó oldalak esetén húzza túl a kép- ill. szövegkeretet a munkaterületen.

PS írás

• A CTcP nem igényel semmilyen különleges eljárást, ha gyakorlott ps írásban mindent úgyanúgy csináljon mintha filmlevilágítóba vinné az anyagot.
• Használjon Level 2 bináris beállítást.
• Mindíg ellenőrizze a postscript eredményt. (Pl.: Adobe Acrobat Reader)
• Kifutó képek esetében mindig adjon túlnyúlást a dokumentumnek (Bleed), minimum 3 mm-es értékkel.
• Az oldalpárnkénti levilágítás (Spreads) a digitális montírozás miatt felesleges, és csak számos hibalehetoség forrása.
• Kerülje el az oldalankénti ps írást. Ha a file terjedelme engedi az egész kiadványt egy ps-be írja. (kb. 250-300 MB-ig. Ha ennél nagyobb akkor értelemszerűen fejezetenként, 8 vagy 16 oldalanként, stb)
• Semmiképp ne használjon színkivonatonkénti ps írást (külön file a cyan, külön a magenta stb.),
• Ha 4 szín color kiadványt készít, ügyeljen a „convert to process“ beállításra, ellenkező esetben a direk szinek külön színkivonatként jelentkeznek.
• Ha a dokumentum továbbfeldolgozáshoz szükséges adatokat tartalmaz (formalakk, stancforma, riccminta stb), azokat külön színként jelenítse meg, a trappinget állítsa „overprint“ állásba, és ps íráskor NE használja „convert to process“ beállítást.
• Az „include balank pages“ opciót kapcsolja be. (Ha van olyan oldal a kiadványba ami pl. csak 3 színkivonatot tartalmaz, előfordulhat, hogy a program a következő oldal első színkivonatát ehhez adja hozzá. )

Amire még szükségünk van (megrendelőlap, kilövési minták)

• Kompatibilis adathordozóra, amin az anyagot megkapjuk: ZIP (100 MB) cartridge, CD, DVD (ISO9660), AT-buszos (PC-s IDE) winchester, illetve kis terjedelmű anyag esetén E-Mail. (A SyQuest, a JAZ, a floppy lemezeket tudnánk fogadni, de a rendkívül sok technikai probléma miatt ezek használatát mindenképp kerülje el. A félreértések elkerülése végett kérjük „éles“ adathordozót ne alkalmazzon ps leadására.)
• A munka gyártása milyen méretű és vastagságú lemezről történik? (sajnos nem elég a nyomdagép márkája, mert nyomdánként más-más méretű nyomólemezt használnak ugyanarra a gépre)
• A kész munka milyen távolságra kerüljön a lemez alsó szélétől?
• Greiferfogás mérete? (a legtöbb nyomógépnél elég 11 mm, de stancolásnál ennél több szükséges, nagyon szűken vett papírnál kevesebb is lehet.)
• Milyen méretű papírra lesz nyomva a kiadvány? (a nyomdagépbe kerülő papír vágott mérete)
• Hajtási, kötési mód? (a megfelelő kilövés elkészítéséhez nélkülözhetetlen)
• Irkafuzött kiadványok esetén a papír vastagsága? (irkafuzési kompenzáció)
• Ragasztó-kötött könyvek esetén a frézelési mélység.
• Több oldalas kiadványoknál az oldalpárok közti távolság? (alapesetben 1 cm, de pl. 1 oldalon fóliázott kiadványok esetén, amit beforgatva nyomnak ott minimum 2 cm szükséges, 16 oldalas kilövés esetén pedig elég a 6 mm is.
• A vágáshoz szükséges kifutás mérete? (alapesetben 3 mm, de pl. nagyméretű kasírozáshoz ennél több, kisméretű szórólapok esetében kevesebb, nem kifutó oldalak esetében akár szükségtelen is lehet.)
• Kellenek-e plusz információk a lemezre? (alapesetben a gyártási szám, a munka neve, a színkivonat-jelzés, a dátum, és a formák azonosítására szolgáló szám szerepel. Igény esetén a nyomdai gyártás táskaszáma, megrendelő neve, stb is felkerülhet korlátozott terjedelemben)

[ Vissza ]